Oldal értékelés: +36-70-61-51-555 info@mecsekimezeskorut.hu

Amerikában pusztulnak, nálunk éheznek a méhek

 USA & Magyarország
  2016.05.20 - 2016.06.30
  00:00

Forrás:
http://hvg.hu/itthon/20160518_mehek_mehcsaladok_beporzas_mez

Fotó, illusztráció:
I. Baranyai Mézminősítő Verseny - BORJÁD (2014.09.20.) 

Amerikában a télen a méhek harmada elpusztult, márpedig méhek nélkül nincs beporzás, anélkül pedig nincs gyümölcs, zöldség. Míg odaát nagy pénzeket fizetnek bérbeporzásért, idehaza inkább az a gond, hogy túl sok a méh, amelyek életét így a globálisan elterjedt kártevők mellett az éhínség is megkeseríti.

Nem először halljuk, hogy pusztulnak a méhek a világban. Egy új kutatás szerint az amerikai méhek harmada pusztult el a legutóbbi télen. A méhek kipusztulása gyakorlatilag apokalipszist okozna, hiszen megszűnne a beporzás, a növények nem hoznának termést. Ez nem túlzás, mivel ma az élelmiszerigényünk 90 százalékát 100 növényféléből nyerjük, és ebből 71-et méhek poroznak be.

Méhszegénység Amerikában

Amerikában már annyira kevés a méh, hogy az államok között méhvendégmunkásokat kell bérelni a beporzáshoz, és az egyik legfoglalkoztatottabb migráns munkaerő a méh lett. Míg pár éve még 5 dollárba került egy méhcsalád bérlése beporzáshoz, ma 155 dollárra emelkedett ez az ár – avat be a tengerentúli tarifákba Bross Péter méhész, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Az amerikai méhhiányt az is mutatja, hogy ott ma csak négyszer annyi, közel ötmillió méhcsalád él, mint Magyarországon, pedig az ország területe a 105-szöröse a magyarénak. Az amerikai méhészek felének okozott károkat a méhpusztulás, amely továbbra sem áll meg, sőt a tél után már nyáron is halnak a méhek, amire korábban nem volt példa.

© AFP / Dimitar Dilkoff

A szakértők szerint a méhpusztulás okai a következők: 

- Az egyoldalú étrend. A virágos mezőket egyre inkább felváltják a monokulturális ültetvények, mint kukorica, szójabab, és az amerikai méhek fele már egész élete során csak egyféle növényt poroz be.

Az egyre intenzívebb vegyszeres rovarirtás és a neonikotinoid tartalmú termékek. Ezek gyengítik a méhek immunrendszerét, tönkreteszik a tájékozódóképességüket, így egyszerűen nem találnak haza. Amerikában a gabona 90%-át védik neonikotidoinos anyagokkal.

- A kártevők. Ilyen például az ázsiai méhatka (varroa atka), amely kiszívja a szövetnedvet a méhekből (a Greenpeace alábbi filmje a három éve készült a Tolna megyei méhpusztulásról).

A méhek nem örülnek a globalizációnak

Ez utóbbi probléma magva a világszintű kereskedelem, amellyel mindenütt felbukkannak a korábban még ismeretlen, új kártevők, amelyek nem kímélik a méheket, és nehéz ellenük védekezni – mondja Bross Péter. Az említett varroa atka ellen van ugyan szer, de az nem tesz jót a méhnek sem, hiszen egy rovaron élő rovart kell elpusztítani, ráadásul még arra is ügyelni kellene, hogy a mézben és egyéb termékekben ne maradjon rovarirtó anyag. A varroa atka 1978 óta töri a borsot a méhészek orra alá, előtte ez a gond Európában nem létezett. Ma már a méhészek idejének nagy részét az atkaellenes küzdelem teszi ki.

© MTI / Komka Péter

Aztán Kínából érkezett az ázsiai lódarázs is, amely állítólag egy cseréppel került be Európába, és innen terjed és szaporodik végzetes sebességgel a méheket tizedelve. A kis kaptárbogarat még nehezebb lett volna megállítani, mert a földdel hurcolták be, ahova petézik. De vírusok is ölik a méheket, paralízis és további 6-7-féle vírus jelent veszélyt rájuk, holott korábban egyszerűen nem létezett vírusos méhmegbetegedés.

Nagyhatalom vagyunk, de ez nem jó a méheknek

Magyarországon nem a méhpusztulás a fő gond – bár az is létezik – hanem az, hogy túl sok a méh. Ennek az az oka Bross Péter szerint, hogy túl sokan fognak méhészkedésbe, és sok helyen ehhez képest már túl kevés a virág. Olyan szabolcsi és zalai területeken, ahol 20 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, gyakorlatilag már éheznek a méhek. Az akácosokban persze rengeteg a virág, de egy évben csak 10 napig. Az állam semmilyen módon nem korlátozza a méhtartást, aki akar, tarthat méhet, így alakulhat ki ez a helyzet. Ma Magyarországon – Amerikához hasonlóan – nem is éri meg a méhészkedés, mivel alacsony a méz világpiaci ára. A magyarok ráadásul kevés mézet esznek, az EU-s évi átlagos 1,2 kilóval szemben 70-80 dekát.

© MTI / Komka Péter

Míg Amerikában jó üzletnek tűnik a méhek bérporoztatása, itthon ez ingyen jár annak, aki kér, mivel sok a méh. Márpedig a mandulafán egy gyümölcs sem lesz méh nélkül, de számos más zöldséghez, gyümölcshöz is kötelező a méh munkája. A magyar méhek viszont nem fognak kitántorogni Amerikába, mivel ezen a területen gyakorlatilag blokád van az unió és az USA között, épp a kórokozók és egyéb rizikófaktorok akaratlan beutaztatása miatt – csak hát, ahogy láttuk, anélkül is át tudnak jönni, hogy egy méh is átjutna az egyik kontinensről a másikra. Az EU-n belül viszont szabad a méhek kereskedelme.

Gyengék és hamar halnak a méhek

Méhanyaóvodák

Amerikában és itthon is egyre nagyobb gond, hogy hamar elpusztul az utódokért felelős méhanya: régebben 3 évig is uralkodott a kaptárban, ma már évente szükség van egy újra.

Vannak olyan méhészek, akik épp arra álltak rá, hogy méhanyát (az angolban méhkirálynőnek hívják) tenyésztenek. Méhanya abból a nőnemű egyedből lesz, amelyet az élete első három napján pempővel etetnek. Az újdonsült legfőbb és egyetlen anya a kaptárba postán érkezik, és jelentősen megterheli a méhészeti költségeket.

Méhpusztulásból is két különböző folyamatot különböztetnek meg. Az egyik, amikor télen pusztulnak el az állatok, Magyarországon az idei télen 170 ezer méhcsalád pusztult így ki, főleg az atkától. A másik viszont az, amikor tavasszal nem kezdenek el fejlődni a méhek, így kevesebb fogható munkára, kevesebb mézet termelnek. A méhek ilyenkor túlélik a telet, de nem az atkák, hanem az atkaellenes szerek miatt pusztulnak el hamarabb.

Korábban, ha egy méhésznek ősszel volt 100 méhcsaládja, tavasszal 95 család volt termelésre fogható, ennyit lehetett kiengedni virágport gyűjteni. Ma csak 50-70, amely különbség így pusztulásnak tekinthető. Ősszel összeírják a méheket, az ilyenkor felmért 1,2 millió méhcsaládból azonban csak a fele lesz tavaszra munkaképes. Az sem segít, hogy egyre enyhébbek a telek, mert bizonyos méhfajtáknak kell a téli "pihenés", a passzívabb időszak, ami a melegebb idővel nem adatik meg nekik.

Ráadásul idén idehaza nagyon szeszélyes volt az időjárás: a tavasz eleje melegebb volt, majd megint visszahűlt az idő. Rengeteg növény virágzott egyszerre, a kibújó napsugár aktivizálta a méheket, de mire visszaértek, már az 5-8 fokkal hűvösebb fűbe szálltak le pihenni, és sokan közülük megdermedtek, elpusztultak.  

partnerek