III. ORSZÁGOS AKÁCNAP - BAJA

III. ORSZÁGOS AKÁCNAP

A Nepomuki Szent János tiszteletére rendezett bajai Jánoska-eresztéssel egyidőben a Petőfi-szigeten rendezték meg a III. Országos Akácnapot is május 21-én.

Az akácfa a vidéki táj elválaszthatatlan része, hazánk legelterjedtebb erdei fafaja, kiváló tűzifa és jó ipari alapanyag. A magyar akácnak, a belőle készített termékeknek és a kiváló minőségű akácméznek gazdaságilag, társadalmilag kiemelkedő jelentősége van – fogalmazott Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a III. Országos Akácnapon, Baján.

Az akác népszerűsítését célzó rendezvényen az akácfa felhasználási lehetőségeit felvonultató kiállítás, akáccal kapcsolatos játékok, kézműves foglalkozás, erdei delikáteszek, faesztergályos bemutató, mézkóstoló színesítette a programot a legnagyobb akácerdőket kezelő állami erdőgazdaságok közreműködésével.

Az akác közel 300 éve van jelen Magyarországon, az eltelt évszázadok alatt az akácgazdálkodással kapcsolatban hazánkban jelentős tapasztalat és tudás gyűlt össze – mondta Zsigó Róbert a szombati eseményen újságírók előtt, aki emlékeztetett arra is: világviszonylatban élen járunk e fafaj nemesítésében, az akácméz egyedülállóan népszerű terméke a magyar méhészetnek.
Akác jelenleg az országban 467 ezer hektár területen nő, az erdők egynegyedét adja, így hazánkban a legelterjedtebb erdei fafaj.
Fája kiváló tűzifa és jó ipari alapanyag, készül belőle többek között bútor, játék, parketta, építőipari, kertészeti termék, mint ahogyan a hordógyártásnak is alapanyaga és sok esetben kiváltja a trópusi fákból készült termékeket is. Az akác a leggazdaságosabban termeszthető fafajok közé tartozik

Magyarország méztermelésének közel felét az akácméz adja, amely éves átlagban megközelíti a 12 ezer tonnát.
Egyúttal keresett exportcikk is, és a méhészet húszezer családnak biztosít megélhetést.
Az akác és az akácméz is hungarikum, amely Magyarország jó hírét erősbíti.

/Forrás: FM Sajtóiroda/