Oldal értékelés: +36-70-61-51-555 info@mecsekimezeskorut.hu

Hatalmas méhpusztulások: gőzerővel kutatják az okokat

 Németország
  2017.07.07 - 2017.07.07
  00:00

Minden eddiginél nagyobb szabású szántóföldi kísérletet végeztek annak kiderítésére, hogy a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek tömeges méhpusztulást okoznak-e.
A 2,75 millió angol font (közel 1 milliárd forint) költséggel megvalósított, két éven át tartó vizsgálat szerint a mézelő méhekre és vadméhekre egyaránt veszélyes a szer, mivel károsan befolyásolja azok reprodukciós képességét. Magyarországon az érintett kolóniák létszáma negyedével csökkent a neonikotinoidok hatására.
A hatóanyagot alkalmazó vegyipari vállalatok ugyanakkor továbbra is vitatják az eredményeket.

 

Egy 2000 hektárra kiterjedő, két évig tartó szántóföldi kísérlettel próbálták alátámasztani, hogy a neonikotinoid hatóanyagú szerek károsan befolyásolják a méhek reprodukciós képességét. Magyarország is helyszínül szolgált a teszthez, itthon a méhkolóniák létszáma 24 százalékkal csökkent a kezelést követő tavaszra, és Angliában szintén ugyanezt tapasztalták.

Németországban viszont semmilyen méhpusztulást nem regisztráltak. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a rovarok Németországban több alternatív táplálékból (szélesebb vadnövény-állományból) válogathattak, illetve a kolóniák általános egészségi állapota is jobb volt.

A vegyipari vállalatok szerint a különbségek – így a németországi negatív eredmények – azt bizonyítják, hogy a méhek egészségi állapota, a kolóniák mérete, valamint a repceföldek körüli növényállomány diverzitása is kihatással van arra, milyen mértékben károsodnak a rovarok egy adott területen. Megfelelő dózisban, felelősséggel használva továbbra sem tartják veszélyesnek a szereket az élővilágra.

A nagy repcebolha és más rovarkártevők ellen hatékonyan védő neonikotinoid hatóanyagú szerek méhekre gyakorolt negatív hatását már eddig is sokan felvetették. A vegyipari cégek ugyanakkor eddig azért kérdőjelezték meg a kutatási eredményeket, mert azok többnyire laboratóriumi körülmények között születtek. Mostani kísérlethez viszont három ország (Anglia, Németország és Magyarország) 33 helyszíne szolgált próbaterepül.

A vizsgálathoz a Bayer CropScience és a Syngenta is anyagi támogatást nyújtott. A kutatók a két vállalat által alkalmazott klotianidin, illetve tiametoxám hatóanyagokat tették próbára a teszt során. A kísérlet mögött álló angol CEH (Centre for Ecology & Hydrology) munkatársai eredményeiket a Science folyóirat június végén megjelent számában is publikálták.

A neonikotinoid hatóanyag teljes betiltása visszavetné a termésátlagokat, így katasztrofális hatással lenne az európai gazdaságokra – áll ugyanakkor a COPA/COGECA nemrég közzétett nyilatkozatában. Az Európai Unióban gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozók és szövetkezetek érdekvédelmi szervezete tehát éppen a hatóanyag alkalmazása mellett tört lándzsát.

A COPA/COGECA gazdasági oldalról vizsgálta meg a kérdést, és hat országból származó adatokra támaszkodva arra a megállapításra jutott, hogy a neonikotinoid hatóanyagú szerek 2013 óta tartó részleges tiltása óta 10 százalékos visszaesés történt az olajos növények uniós termőterületében. A gazdák költségei megemelkedtek, hiszen többet kell permetezniük a hatékony védekezés érdekében, a bevételeik pedig csökkentek, mert nem létezik olyan alternatív haszonnövény, amelyet hasonló gazdaságossággal termeszthetnének a repcehelyett.

Az Európai Bizottság által kibocsátott 2013-as rendelet értelmében az imidakloprid, klotianidin és tiametoxám hatóanyagokkal kezelt vetőmagok forgalmazása és felhasználása bizonyos növények (többek között a kukorica, repce, napraforgó, szója, mák) esetében 2013. december 1-je után tilos. Most ennek a moratóriumnak a meghosszabbítását tervezik, de immár a méhek számára vonzó összes szántóföldi növénynél.

A magyarországi méhpusztulások 1–4 százalékát okozta növényvédő szer a legutóbbi kutatások szerint, ráadásul zömmel a helytelen felhasználás következtében – mondta el korábban az agrárszektor.hu-nak a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. Tarcali Gábor felidézett egy dunántúli esetet is, ahol a méhekre eredetileg nem veszélyes szerek kombinációja okozott pusztulást, az összeadódó hatások pedig nem mindig előre kiszámíthatók. Jelentősen megugrott az erősebb hatóanyagú szerek felhasználása is, ami aligha nevezhető kedvező fejleménynek környezeti szempontból.

 

(agrarszektor.hu)2017. július 6., csütörtök 10:19

 

partnerek