Oldal értékelés: +36-70-61-51-555 info@mecsekimezeskorut.hu

Méhész-jelölteknek: jön a kötelező minimumvizsga

 Magyarország
  2017.09.01 - 2017.12.31
  00:00

A MÉHGYILKOS IRTÓSZER ÉS A DILETTÁNS MÉHÉSZEK SZÁMÁRA VÉGET ÉR A JÁTSZMA
- A méhészeket érintő komoly változások várhatók ősszel.
- Fotó: BROSS Péter elnök, Országos Magyar Méhészek Egyesülete

 

A méhészet az elmúlt tíz évben megélhetési szakma lett. Nagyon sok új szereplő lépett piacra, a nem megfelelően képzett méhészek pedig gyakran azzal sincsenek tisztában, hogyan kell megóvni a méhcsaládokat a kártevőktől. Ráadásul a többiek munkáját és megélhetését is veszélyeztetik azzal, hogy tudtukon kívül fertőzéseket és betegségeket adnak tovább a szomszéd méhcsaládoknak. A szakma szerint ezen változtatni kell. Ezen is.

A legvalószínűbb, hogy kötelező minimumvizsgához kötik majd a méhészkedést, ahol méhegészségügyi és jogszabályi ismeretekről kell számot adniuk a leendő szereplőknek. Erre leghamarabb ősszel kerülhet sor, mondta el a hvg.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szervezet tavasz óta tárgyal a kérdésről a Földművelésügyi Minisztériummal. (A tárca – 2004 óta immár negyedszer – 2016-ban indította el a 2019-ben kifutó Magyar Méhészeti Nemzeti Programot, ennek célja, hogy javítsa az ágazat versenyképességét, a legnagyobb összeget a különböző betegségek megelőzését célzó intézkedésekre lehet fordítani.)

© MTI / Bodnár Boglárka

Az elnök törekszik arra, hogy maga a vizsga ingyenes legyen. Az arra jelentkezőknek várhatóan egy rövid tesztet kell majd kitölteniük. Egy OKJ-s méhésztanfolyam nagyjából 200 ezer forintba kerül, de annak elvégzése a tervek szerint nem előfeltétele a vizsgának. Szakmailag mindenesetre ajánlott.

Harcban a vegyszerekkel

Még egy fontos döntés várható az ősszel, leghamarabb akkor kerülhet napirendre a hártyásszárnyúakat veszélyeztető neonikotinoid vegyszerek betiltása. A laboratóriumi vizsgálatok után a kockázatot immár szabadföldi kutatásokkal is igazolták.

Két vegyszergyártó, a Bayer és a Syngenta még 2014-ben kérte fel a brit CEH ökológiai és hidrológiai központot, hogy végezzen független szabadföldi vizsgálatokat két neonikotinoiddal. A kutatók ezekkel az anyagokkal kezelt repcét ültettek Angliában, Németországban és Magyarországon, majd monitorozták a közeli méheket. A kutatás 2,8 millió fontba került, és az eredmény nem egészen olyan lett, mint ahogy azt a gyáróriásoknál elképzelték. Kimutatták ugyanis, hogy a szer kifejezetten veszélyes, nem csak a méhekre, de más beporzókra (poszméhek, faliméhek) is.

A Greenpeace környezetvédő szervezet július 11-én szervezett Kossuth téri tüntetésén hívta fel a figyelmet a vegyszerek veszélyeire. A neonikotinoidok hatása túlmutat a rovarfajokon: teljes táplálékláncokat érintenek. A kezelt területeken a Greenpeace szerint kevesebb vízi gerinctelen, lepke, giliszta, hal, madár és kisemlős maradt. Kérdés, hogy a rendkívül nagy befolyással bíró vegyipari lobbi, vagy a kutatási eredményekre hivatkozó betiltáspártiak kerekednek felül a csatában. 

© MTI / Komka Péter

A zöldek mellett a méhészek is örülnének a rovarirtószer betiltásának, bár a növénytermesztők arra hivatkozva ragaszkodnának a csávázószer megtartásához, hogy a korábban helyette használt szerek jóval mérgezőbbek. Bross Péter erről azt mondja: nem csak a méhekért kell aggódni, hanem a szerek esetlegesen emberekre gyakorolt hatása miatt is. Az OMME elnöke megjegyezte: „Érdekes, hogy többször is akkor derül ki egy növényvédő vegyszerről, hogy veszélyes, ha egy újabbat szeretnének bevezetni és eladni helyette. Ez politikai kérdés az EU-ban, eurómilliárdokról van szó.” A négy nagy vegyszergyártó, a Monsanto, a Syngenta, a BASF és a Bayer viszont a leghatékonyabb növényvédelemre törekszik, többnyire nem gondolkodnak ökológiai rendszerekben.

Méhgyilkos atkák

A rendkívül zord tél és az ázsiai méhatka, más néven varroa atka miatt a méhcsaládok 30-40 százaléka elpusztult idén márciusig – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Az ázsiai méhatka elleni védekezést az EU is támogatja, ám nincsenek olyan szerek, amelyekkel hatékonyan el lehetne pusztítani az élősködőt. 

Magyarországon nagyjából 20 ezren foglalkoznak méhészettel, a méhcsaládok száma 1,2 millió körül van. Az évente előállított 20-30 ezer tonna hazai méz az EU teljes termelésének 10 százalékát adja. Méhészeink a megtermelt méz kétharmadát külföldön, az EU-ban értékesítik. A statisztikák szerint a magyarok évente 0,7 kilogramm mézet esznek, ami jócskán elmarad az egy kilogramm feletti európai átlagtól.

Méhésznek menne? 

Több termelőt megkérdezve egyöntetű a vélemény: aki most fogna a méhészkedésbe, annak nehéz dolga lesz. A nagybani értékesítésből itthon alig lehet megélni. Ezért kicsiben kell okosnak lenni, saját vevőkört kialakítani. Az alapfelszerelések nagy befektetést igényelnek, legalább három év kell ahhoz, hogy az üzlet hasznot hozzon. A megélhetéshez nagyjából 100 méhcsaládra van szükség, amit egy ember már nehezen tud ellátni. A régebben a szakmában lévők ezért inkább azt ajánlják, hogy a kezdők először kiegészítő tevékenységként lássanak neki, tanulják ki a mesterséget, alakítsanak ki vevőkört, vagyis lépésről lépésre haladjanak. 

Kutasi Tamás bioméhész 33 éve kizárólag ökogazdaságban legelteti méheit. Abba a 2-3 százalékba tartozik, akik vegyszermentesen dolgoznak. Kutasi szerint a környezeti változások miatt bizonytalanná vált a méhészek megélhetése, a mézhozam is nehezebben kiszámítható. Nagyobb költségek mellett jóval kisebb hasznot hajtanak a méhek. Emiatt az újonnan indulók közül csak minden ötödiknek sikerülhet a vállalkozása. 

© MTI / Bodnár Boglárka

Márianosztrán kezdte el két éve a Katicás farm megálmodója, Csölle Ferenc a méhészkedést. A farmot feleségével, Mónikával üzemeltetik, fő foglalkozásuk a kertészet, nyírfacukros lekvárokat, zöldség- és mogyorókrémeket, valamint szörpöket készítenek. Cukormentesen dolgoznak, hamar jött az ötlet, hogy édesítőnek mézet is használjanak. Így a gazdaság 5 méhcsaláddal bővült. Csölle egyelőre tanulja a szakmát, és azt tervezi, hogy csak addig bővíti az állományt, amíg saját erővel bírja. 

A budai Gábor Zoltán 15 éve kezdte el a szakmát, ő vándoroltatja a családjait. Ez azt jelenti, hogy a növények virágzását követve utazik a kolóniával. Minél északabbra, és minél magasabban van a tengerszint felett az akác, annál később virágzik. Így Magyarországon két akácos időszakról beszélünk, amit a tapasztalt méhész ki is használ: amikor az Alföldön már érezhetően kevesebbet hoznak a rovarok, útnak indul a Nógrád megyei területekre, ahol több nektárt tudnak gyűjteni. 

Milyen mézet érdemes vásárolni? 

Mindenekelőtt magyart, közvetlenül a termelőtől, és ha lehet, ökológiai gazdálkodásból. Egyrészt a vegyszerhasználat, másrészt az összetevők miatt. A vásárláskor érdemes odafigyelni az összetevőkre: az EU jelölési törvénye szerint, ha háromnál több országból származik a méz, elég feltüntetni a csomagoláson azt, hogy az EU-n belüli és azon kívüli mézet is tartalmaz. Itt pedig egyáltalán nem mindegy, hogy 10 egységnyi mézből mennyi a magyar, vagy a silány kínai.

Forrás: http://hvg.hu/kkv/20170727_mez_meztermeles_meh_mehcsalad_kaptar_hamisitas_szakvizsga

partnerek