Oldal értékelés: +36-70-61-51-555 info@mecsekimezeskorut.hu

Életet a méheknek! - AKCIÓ!

 Budapest
  2017.09.27 - 2017.09.27
  10:00 - 17:00

Életet a méheknek!

Több mint félmillió hektárra kért és kapott neonikotinoid tartalmú csávázószerek felhasználásra derogációt a Magyar Kormány. Ezzel az ország potenciálisan 500 000 ha. méhlegelőt veszít el, mert ezek a mérgek a méhek testébe jutva azok legyengülését, és pusztulását okozzák. Az ügyben Csuja László méhész, biológus és a Gödöllői Méhészegyesület elnöke társadalmi egyeztetést kezdeményez.Életet a méheknek!


Sajnos sok esetben a méhek hamarabb elpusztulnak, mint ahogy a méreg jelenlétét a laboratórium ki tudná mutatni a méh szervezetében. A méhcsaládba jutott mérgek a család fejlődését megállítják, emiatt lassú kínhalálra vannak ítélve. Ezt nevezik a méhek eltűnése betegségnek (colony collaps disorder CCD). 2013-ban végeztek egész éves vizsgálatot az USA-ban, és Kanadában is. Minden hónapban vettek mintát a méhcsaládoktól és a minták több mint 70 %-ban találtak legalább egyféle neonikotinoid molekulát a hétfajta neonikotinoid molekula közül. Magyarországon sajnos nincsenek ilyen részletes vizsgálatok, de véleményünk szerint a méhek évenkénti pusztulási aránya és a folyamatos pótlási igény mértéke azt mutatja, hogy a helyzet nálunk se jobb.

Mit kérnek Csuja Lászlóék? 

- A Magyar Kormány tegye kötelezővé a NÉBIH honlapján vezetendő online növényvédelmi naplót, amelyben a növényvédelmi munka megkezdése előtt fel kell tüntetni megváltoztathatatlan módon a pontos földterületet, növénykultúrát, az alkalmazott növényvédelmi technológiát és az alkalmazás időpontját, ha van az adott eseményre hatósági engedély, akkor annak a pontos számát. 

- derogáció kérelmi gyakorlattal hagyjon fel a mindenkori Magyar Kormány - a hatóságok ne adjanak ki derogációra hivatkozó kérelmekre engedélyeket. 

- a szükséghelyzet jogi meghatározását vizsgálják felül és igazítsák a valósághoz, hogy ne lehessen szakmailag teljesen indokolatlan helyzetben ezzel egyes gazdasági csoportok lobbi érdekét kiszolgálni. 

- a szükséghelyzeti engedélyeket valós adatokon alapuló indokok támasszák alá és adjanak egyeztetési lehetőséget a terület 3 km-es sugarú körében bejelentett méhészek számára az engedélyezési folyamatban. A kiadott engedély a teljes tartalmában még a fellebbezési határidőn belül legyen nyilvánossá téve a hatóság honlapján és legyen elküldve a területen bejelentett méhészek számára.

Csuja László bemutatja a Gödöllő melletti babatpusztai bioméhészetét 2013-banCsuja László bemutatja a Gödöllő melletti babatpusztai bioméhészetét 2013-ban

A magas méhcsaládszám (1,1 millió) nem a méhek jólétét mutatja, hanem azt, hogy a 7-800 ezer méhcsaládnyi termelő méhállomány óriási 3-400 ezer pótlással képes üzemi teljesítményt felmutatni. Vagyis hiába van nagy méhcsaládszám Magyarországon 1990-hez képest, ennek hatása a magyar mézexporton nem látszik meg. A vetőmag forgalmazók a neonikotinoiddal csávázott vetőmagos zsákok mellé a gazdáknak adnak egy rövid ismertetést, hogy miért tekintik veszélytelennek a méhekre a neonikotinoidokat, másrészt a szükséghelyzeti kérelem nyomtatványát is mellékelik. Sőt egyes forgalmazók még a kérelem kitöltésében is hathatósan közreműködnek.

Veszélybe kerül a méhek tavaszi felfejlődése, veszélybe kerül a repce, sőt a jövő évi akácméz exportunk is. A neonikotinoidok a talajban akár 18 évig is tárolódnak felszívható állapotban, a növényi nedvekbe beszívódnak, nagyon lassú lebomlású rovarölőszerek és bizonyított, hogy a kártevőkön kívül a megporzó rovarokat is elpusztítják. Emiatt az EFSA a szántóföldi felhasználást három növénykultúrában (kukorica, napraforgó és őszi káposztarepce) korlátozta. Az elmúlt években is kért és kapott derogációt a neonikotinoid csávázó szerekre a Magyar Kormány, de soha ekkora területre még nem kért.

Jordán László (NÉBIH alelnök és a szakterület felelős hivatali vezetője) és Tőkés Gábor a néhány évvel ezelőtti személyes tárgyaláson kihangsúlyozta, hogy ők a tilalom betartását ésszerű megoldásnak tartják, hiszen van technológiai alternatíva mind a három növény védelmére. Következtetésünk, hogy most se Jordánék kezdeményezhették a derogációt, sőt a szükséghelyzeti engedélyek kiadásának ötlete se tőlük származhat, hiszen Ők pontosan ismerik a jogi lehetőségeket és a növényvédelmi helyzetet, tehát tudják, hogy nem megalapozott szükséghelyzeti kérelem, de gazdasági érdekcsoportoknak és az autokratikus politikai irányítás kikényszeríti.

Miért a szükséghelyzetre hivatkozva adják ki az engedélyeket?

Mert ez az egyetlen jogi forma ami az EFSA korlátok esetén a hivatkozási alap, bár ennek a megalapozottsága szerintünk kétséges jogi, gazdálkodási és ökológiai szempontból egyaránt. Az EU a Magyar Kormány derogációs kérelmére adott válaszában természetesen mossa kezeit, ugyanis csak arra adott engedélyt, hogy szükséghelyzetbe alkalmazhatók ezek az egyébként tiltott mérgeket. A szüséghelyzet megítélése pedig tagállami, tehát esetünkben magyar hatáskör. 

Gondolkodunk azon, hogy milyen jogi lépéseket tehetünk mi méhészek, de először a figyelemfelhívás a célunk. 2017 szeptember 27-én 10 órakor Budapesten a Kossuth téren a Földművelési Minisztérium előtt sajtótájékoztatót tartunk, 11 órától tüntetünk, majd 14 órakor tárgyalás lesz a volt MÉM NAK épületében, ahol jelenleg a NÉBIH Növény, talaj és agrárkörnyezet-védelmi igazgatóság van elhelyezve (1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.).

A szükséghelyzetre van EU jogszabály ami így szól: 
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1107/2009/EK RENDELETE (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről
IX. FEJEZET SZÜKSÉGHELYZETEK
6. a l s z a k a s z 
E l t é r é s e k 53. cikk
Növényvédelmi szükséghelyzetek (1) 

A 28. cikktől eltérve, különleges körülmények fennállása esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el. Az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot a megtett intézkedésről, részletes információkat szolgáltatva a helyzetről és a fogyasztók biztonsága érdekében tett intézkedésekről. 

69. cikk Szükséghelyzeti intézkedések 
Ha egyértelmű, hogy egy jóváhagyott hatóanyag, védőanyag, kölcsönhatás-fokozó vagy segédanyag, vagy e rendelet szerint engedélyezett növényvédő szer valószínűleg komoly kockázatot jelent az emberek vagy állatok egészségére, vagy a környezetre, és hogy ez a kockázat nem szüntethető meg kielégítő módon az érintett tagállam(ok) által hozott intézkedésekkel, akkor a Bizottság kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére, a

79. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban, haladéktalanul intézkedéseket kell hozni az adott anyag vagy szer felhasználásának és/vagy értékesítésének a korlátozására vagy betiltására. Ilyen intézkedés meghozatala előtt a Bizottság megvizsgálja a bizonyítékokat és kérheti a Hatóság véleményét. A Bizottság határidőt tűzhet ki e vélemény benyújtására. 

70. cikk Szükséghelyzeti intézkedések rendkívüli szükséghelyzet esetén 
A 69. cikktől eltérve a Bizottság rendkívüli szükséghelyzet esetén ideiglenesen elfogadhat szükséghelyzeti intézkedéseket az érintett tagállammal vagy tagállamokkal folytatott konzultᬠciót és a többi tagállam tájékoztatását követően. Az említett intézkedéseket a lehető leghamarabb, de legkésőbb tíz munkanapon belül a 79. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban megerősítik, módosítják, visszavonják vagy meghosszabbítják.

71. cikk Egyéb szükséghelyzeti intézkedések 
(1) Ha egy tagállam hivatalosan tájékoztatja a Bizottságot szükséghelyzeti intézkedések meghozatalának a szükségességéről, de a Bizottság nem hozza meg a 69. vagy 70. cikk szerinti intézkedéseket, akkor a tagállam ideiglenes védintézkedéseket fogadhat el. Ebben az esetben a tagállam haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot. 
(2) A Bizottság az ügyet harminc munkanapon belül a 79. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljá¬rással összhangban a 79. cikk (1) bekezdése szerinti bizottság elé terjeszti az ideiglenes nemzeti védintézkedés meghosszabbítása, módosítása vagy hatályon kívül helyezése céljából. 
(3) A tagállam közösségi intézkedések elfogadásáig fenntarthatja ideiglenes nemzeti védintézkedéseit.

partnerek