Oldal értékelés: +36-70-61-51-555 info@mecsekimezeskorut.hu

A LEADER program és a vidékfejlesztés 2020 után

 Magyarország
  2020.01.01 - 2021.01.01
  00:00

       

   

A LEADER program aktuális kérdéseinek megvitatására szervezte meg tájékoztató fórumát a LEADER Egyesületek Szövetsége (LESZ).
Dr. Finta István, a LESZ elnöke köszöntőjében kiemelte: fontos, hogy a következő ciklus tervezését szakmailag megalapozottan és időben elkezdjük, amellett, hogy a jelen ciklus kérdéseit is kiemelten kezeljük.
Lényeges szempont továbbá, hogy az Európai Uniós parlamenti választások kedvezően alakuljanak a számunkra és minél korábban elfogadják a fő irányokat.

 

Az első előadó Kis Miklós Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár volt, aki a LEADER program jelenlegi helyzetéről és a 2020 után várható időszak előkészítéséről és a lehetséges változásokról beszélt.

Államtitkár úr először is bemutatta a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett LEADER felhívás eddigi eredményeit.
Elmondta, hogy Magyarország területén 103 Helyi Akciócsoport van, ami a földrajzi lefedettségét tekintve 3014 települést foglal magába és összesen 3 885 165 fő lakost érint.
Kifejtette, hogy a Vidékfejlesztési Program forrásának 5%-át fordították a LEADER programra az alábbiak szerint:

  • 41 milliárd Ft fejlesztési forrás,
  • 8 milliárd Ft működési költség,
  • 1 milliárd Ft előkészítési költségek.

A 2014-2020 közötti időszakban az EMGA és EMVA kereteiben összesen 12,36 Mrd EUR forrás áll rendelkezésre (8,9 + 3,43 Mrd EUR) az agrárium és a vidék fejlesztésére. Kiemelte, hogy pozíciónk az uniós támogatások tekintetében fajlagosan az egyik legjobb az Európai Unióban, a 2014-2020-as időszakban a hazánknak jutó összes uniós forráson belül a KAP részaránya 36,8%, Magyarország részaránya a teljes KAP költségvetésben 3,19%.
A jelenlegi rendszer kellő rugalmasságot biztosít a tagállami sajátosságoknak megfelelő támogatási formák kialakításához, és 2020-ig kiszámíthatóan áll a gazdák rendelkezésére.

A Közös Agrárpolitika legfőbb értékei a jövedelembiztonság (a közvetlen kifizetések évente több, mint 170 ezer termelőhöz jutnak el, mintegy 4,9 millió hektár mezőgazdasági területet lefedve), a célzott támogatások (a termeléshez kötött támogatásokon keresztül a nagy élőmunka igényű, valamint érzékeny növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok támogatására nyílik célzottan lehetőség), a vidéki térségek gazdasági aktivitásának fenntartásához való hozzájárulása (vidéki munkahelyek megőrzése, versenyképességi hátrányok leküzdése), eszközök kínálása a generáció váltás előmozdítására, és a hozzáadott értékek előállítása az alapanyag termelésen túl is.
Kis Miklós kifejtette, hogy a jelenleg folyó következő uniós időszak költségvetés tervezés fő célja, hogy prioritást élvezzen az olyan mezőgazdaság támogatása, amely megfelelően rugalmas, diverzifikált illetve biztonságos élelmiszert állít elő. Erősíteni kell a környezetvédelmi célkitűzéseket és a klímaváltozás elleni fellépést, amely az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlati célkitűzéseiben is szerepel.
Továbbá cél a vidéki térségek társadalmi-gazdasági helyzetének megerősítése, a leszakadó térségek felzárkóztatása és a vidéki életkörülmények javítása.

Várhatóan a 2020 utáni időszakra vonatkozóan minden tagállamnak Stratégiai Tervet kell készíteni, amely terjedelemben rövidebb lesz a Vidékfejlesztési Programnál, de tartalmában és prioritási lefedettségében egyforma lesz. Fontos, hogy ne legyenek lényeges reformok, viszont a korral haladva be kell építeni a zöldítést, a környezetvédelmet, a digitalizációt, melyek mind hasznosak lehetnek Magyarország számára.
A 2020 utáni Közös Agrárpolitika számos kihívást, lehetőséget kínál, melyeknek hazánk meg tud, és meg is fog felelni, ezzel is megtartva, erősítve a jelenlegi jó pozíciónkat.
Legfontosabb érdekünk, hogy megmaradjanak a jövedelemalapú támogatások, és a versenyképesség megőrzése érdekében lehessen adni vissza nem térítendő támogatásokat beruházások, technológiai fejlesztések, megújuló-energia hasznosítás formájában, ahogy az jellemző a mostani ciklusra is. Meg kell szüntetni a támogatások koncentrációját is, melyre már tett Magyarország lépéseket, és az Európai Bizottságban is erősödni látszik ez az álláspont.

A jövőbeni magyar érdekekről elmondta, hogy erős, 2 pilléres, megfelelő közösségi forrásokkal támogatott KAP fenntartását képviseljük 2020 után is.
Valódi egyszerűsítést kell elérni, ami csökkenti a gazdák adminisztratív terheit és a közigazgatás számára is egyszerűbbé teszi a végrehajtást.
Az esetleges új célkitűzések csak megfelelő többletforrások bevonása mellett jelenhetnek meg a KAP-ban.
Fontos, hogy a KAP forrásait a jövőben is ténylegesen a gazdáknak kell kapniuk, a migráció kezelése nem a KAP feladata.
Magyarország célja, hogy a KAP pénzek jelenlegi szinten maradjanak 2020 után is, valamint a KAP-on belüli magyar részesedés (3,2 %) továbbra is fent maradjon.

Közvetlen kifizetések részarányát fenn kell tartani, mivel a gazdák jövedelmi helyzetét és a gazdálkodásuk kiszámíthatóságát nagy részben befolyásolja.
Magyar szempontból kiemelt jelentőségűek a termeléshez kötött támogatások, amelyek fenntartása 2020 után is indokolt, akár a hatály szélesítésével és az erre fordítható források növelésével.
A két pillér közötti átcsoportosítás lehetőségének fenntartása továbbra is a kormány döntési kompetenciája maradjon.
Erős biztonsági háló fenntartását kell szorgalmazni, mivel a KAP első pilléréből származó közvetlen kifizetések jelenleg nem elegendőek a gazdák által tapasztalt jövedelemingadozás enyhítéséhez.
Az első pillér mellett egy jól működő és jól finanszírozott második pillér alapvető fontosságú a KAP sikeréhez és az uniós vidéki területek jólétéhez.

A Vidékfejlesztési Programon belül továbbra is biztosítani kell a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát és a jelenlegi támogatás intenzitások fenntartása mellett.
A vidékfejlesztési források felhasználása során a célok tekintetében a jelenlegi tagállami rugalmasságot fenn kell tartania térségi különbözőségek és gazdasági- társadalmi elmaradottságok kezelhetősége miatt.
A beruházási támogatások továbbra is hangsúlyosan jelenjenek meg a vidékfejlesztési támogatások között. A pénzügyi eszközök és jövedelemstabilizáció ne kötelező, hanem a tagállamok által választható elem legyen.

A LEADER jövőjével kapcsolatosan Kis Miklós Zsolt államtitkár úr elmondta, hogy várhatóan a programon belüli 5 %-os forrás összeg maradni fog, de nem mindegy, hogy a uniós költségvetésben mennyi lesz a KAP részarányi, így a LEADR forrás is változhat. Továbbra is az alulról szerveződő, helyi vezetésű LEADER megközelítés marad, mert hatékonynak bizonyult az előző időszakban, azonban a jövőben még fokozottabb együttműködésre van szükség a helyi szereplőkkel.
A LEADER program vonatkozásában a tagállamok nagyfokú rugalmasságot kapnak.

Ezt követően Dr. Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár mutatta be a LEADER program aktualitásait.
A prezentáció elején kijelentette, a 103 HACS, összesen 620 felhívásából már 65 felfüggesztésre, 50 pedig lezárásra került.
Eddig közel 7000 támogatási kérelmet nyújtottak be a pályázók.
Az elmúlt időszakban a Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS-ek) felülvizsgálata és jóváhagyása folyamatos volt, az elfogadott dokumentumok aránya közelíti a 100%-ot, a működési költségek esetében pedig, már 3,5 milliárd forint kifizetésre került.

Dr. Mezei Dávid a következő, aktuális kihívásokat jelölte meg:

  • felhívások ésszerű és életszerű módosítása
  • az esetleges változások miatt a támogatást igénylőket nem érheti hátrány
  • minden módosításnál fontos a nyolc napos szabály betartása
  • HFS végrehajtása során felmerülő kérdések megválaszolása
  • támogatási kérelmek ügyintézése
  • a döntések előkészítése
  • FIFO elv (pályázatok benyújtásának gyorsasága számít, nem a beadott anyagok minősége) elkerülése, valós kiválasztás szükséges, megfelelő számú támogatási kérelemből
  • felfüggesztések idejének kiválasztása
  • felfüggesztések zökkenőmentes végrehajtása
  • felhívások újranyitása és meghirdetése

A Helyettes Államtitkár előadása végén leszögezte, forrásátcsoportosítás egyelőre nem lehetséges, az átláthatóság és az Európai Unió felé fennálló, végrehajtással kapcsolatos kötelezettségek miatt fontos, hogy a HACS-ok türelmesek legyenek és bevárják egymást (legkorábban szeptemberig), annak ellenére, hogy a meghirdetett felhívásaikra beadott pályázatok esetében már most jelentős különbségeket lehet megfigyelni.

A LEADER program eddigi végrehajtásában szerzett tapasztalatokat mutatta be Krisztin-Németh László, a Magyar Államkincstár Vidékfejlesztési Támogatások Főosztályának osztályvezetője.
Kiemelte, az eddigi munka során számos kérdés merült és merül fel, a megoldás megtalálásának érdekében folyamatos az együttműködés a Kincstár, a Kormányhivatalok és a HACS-ok között.

Jelenleg a legnagyobb kihívást az OTMR (Országos Támogatási Monitoring Rendszer) hiányosságai okozzák, amelyek miatt a pályázatok ügyintézése feltorlódhat. Továbbá segédletekre lenne szükség az előzetes helyszíni szemle elvégzéséhez és az átláthatósági vizsgálat lefolytatásához. Jó hír, hogy megoldódni látszik a digitális aláírás kérdésköre és a KKV nyilatkozatok is elérhetővé válnak, erről hamarosan tájékoztató jelenik meg.
A napokban, előreláthatóan használhatóvá válik a „de minimis” nyilvántartás, a tartalmi értékelés elvégzéséhez szükséges felület tesztelése június közepétől várható.
Az esemény szemléket nem a HACS-ok fogják elvégezni, a képzés meghívót a Kormányhivatalnak kell továbbítani.

A végrehajtással kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdések:

  • végső jogosultság ellenőrzésének kérdésköre
  • jogosultsági ellenőrzésen elutasított támogatási kérelmek felülvizsgálata
  • kifizetési kérelmek ügyintézésénél felmerülő problémák kezelése
  • változás bejelentésének ügyintézése

A záró előadás során Weidel Walter, Főtitkár mutatta be a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) munkásságát. A főleg információ átadásra épülő szervezet több mint 11 000 partnerrel rendelkezik jelenleg.
A www.mnvh.eu weboldal és a facebook profil mellett havonta kiküldésre kerül egy központi és megyénként 1-1 területi hírlevél is, amelyben a Hálózattal kapcsolatban lévők aktuális pályázati információkról és a vidékfejlesztés szempontjából meghatározó eseményekről olvashatnak.
Az MNVH nemzeti és nemzetközi feladatokat is ellát. Nemzetközi szinten folyamatos az együttműködés az Európai Vidékfejlesztési Hálózattal (EVH) és az Európai LEADER Szövetséggel (ELARD). EU-s mintára, több unión kívüli ország is szeretne hasonló vidéki hálózatot kiépíteni, az MNVH többek között a Macedón szervezet létrehozásában is segítséget nyújt.

Kutai Tibor, MNVH Fejér megyei területi felelős
Szakáli János, MNVH Pest megyei területi felelős
Vanyúr Arnold, MNVH Baranya megyei területi felelős
- forrás: 
http://videkihalozat.eu/?p=20162
 

partnerek